A tudomány és technológia forradalma a 21. században
Kiadó | I A T Kiadói És Kereskedelmi Kft. |
Megjelenés éve | 2019 |
Szerző | Kroó Norbert |
Kötés | Cérnafűzött,Keménytáblás |
Szerezhető hűségpontok: | 200 |
Várható szállítás: | 2022. június 29. |
Prof. Dr. Kroó Norbert (Budapest, 1934.) magyar fizikus, kutatóprofesszor a XXI. század tudományának jelen eredményeiről, lehetőségeiről, az emberiség előtt álló feladatok és kihívásokra adandó lehetséges válaszokról írta meg ezt az izgalmas könyvet. Egy olyan széles látókörű, hiteles forrástól tájékozódhat hát a tisztelt olvasó a XXI. század tech… |
|
|
Leírás
Prof. Dr. Kroó Norbert (Budapest, 1934.) magyar fizikus, kutatóprofesszor a XXI. század tudományának jelen eredményeiről, lehetőségeiről, az emberiség előtt álló feladatok és kihívásokra adandó lehetséges válaszokról írta meg ezt az izgalmas könyvet.
Egy olyan széles látókörű, hiteles forrástól tájékozódhat hát a tisztelt olvasó a XXI. század technológiai forradalmáról, aki nemzetközi tudományos kapcsolatai révén naprakész információkkal rendelkezik e témát tekintve.
"A kvantummechanika nemcsak a technológiákra, hanem a biológiai, sőt, a társadalmi folyamatainkra is nagy hatást gyakorol, s ez egyre nyilvánvalóbb! Az Olvasóknak a mától a holnapig vezető úton pedig, intellektuális élmények sorát kívánom!"
Kroó Norbert
fizikus
A szerző 1965-ben védte meg a fizikai tudományok kandidátusi, 1968-ban akadémiai doktori értekezését. Az MTA Szilárdtestkutatási Komplex Bizottságának lett tagja, később annak elnöke lett, ezt a tisztségét 1994-ig viselte. Bekerült többek között az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsába, a Lézerfizikai és Spektroszkópiai, illetve a Szilárdtestfizikai Bizottságba is.
1985-ben választották meg a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1990-ben rendes tagjává. 1999-ben az akadémia főtitkárává választották, tisztségében 2002-ben megerősítették. 2005-től 2011-ig az MTA egyik alelnöki pozícióját töltötte be. 1993-ban a londoni Európai Akadémia is felvette tagjai sorába, itt később osztályelnök is volt.
1991 és 1993 között az Európai Fizikai Társaság alelnöki, majd 1995-ig annak elnöki posztját is betöltötte. Rövid közigazgatási kitérőt is tett: 1998 és 1999 között az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára volt, amiről az MTA főtitkárává történt megválasztása után mondott le. 2001-től az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság munkájában is részt vesz.