Könyvajánló: Visky András- Kitelepítés

magáét, majd fölhúzta az Apánkét a gyűrűsujjára, utána visszahúzta a sajátját, így látta biztosnak, hogy Apánk gyűrűje egyszer csak észrevétlenül le ne csússzon az ujjáról, elhagyja őt és megsemmisüljön, kétszeresen eljegyeztem magam, gondolta, csak éppen nem látta még világosan, kivel.”
A Könyvözön Instagram oldal ajánlóját olvashatjátok:
Nagyjából a megjelenés óta szerettem volna már írni Visky András első regényéről, a Kitelepítésről, de végtelenül nehéz szavakat találnom rá; ám a frissen megítélt Margó-díj most újra aktualitást adott ennek a könyvnek, ezáltal a gondolataimnak is.
Visky András alapvetően amolyan „színházcsináló”: elsősorban dramaturg, másodsorban drámaíró és csak azután költő. S ez a sokszínű, mondhatni művészeti polihisztor mégis úgy döntött, hogy prózaírásra adja a fejét. És milyen jól is tette…
Visky András első regényében, a Kitelepítésben, saját családjának a történetét írta meg. Bár műfaji előzménye nem volt, a téma már elő-előkerült az életművében, egy-egy költeményben vagy például a Júlia c. drámájában. Ezúttal viszont regényben írta meg a román gulág gyötrelmeit, ahová kétéves korában telepítették ki anyjával és hat testvérével együtt, míg apjukat börtönbe zárták és elkobozták magántulajdonaikat.
Regénynek hívom, pedig ez a mű valahol a lírikus-biblikus próza megteremtője, hiszen már csak a struktúrájával is a Biblia szerkesztésére apellál. Összesen 822 „bibliai verset” találunk a kötetben, melyen keresztül, tér- és időbeli ugrásokkal, néha-néha hiátusokkal ismerhetjük meg a Visky család keserédes történetét.
Azt várná az ember, hogy a barakk mélyén csak szenvedés van – csend, hó és halál; elvégre milyen élet az, amely a halál küszöbén születik meg? A Kitelepítés pontosan erre cáfol rá. Bár volt csend és volt hó és volt halál, a Visky gyerekeknek arányosan jutott ki az anyai szeretetből, a hitből és a reményből is.
Ez a könyv több, mint egy román gulágról szóló regény. Tanúságtétel a hitről és a szerelemről, amely olyan irodalmi zsenialitással és érzékenységgel íródott, hogy minden mondat végén maga a bărăgani hideg futkos végig az ember hátán…
(Kép és szöveg: Könyvözön/Instagram)
Válogass további könyveink között: