Pécs története III. - A hódoltság korában (1543 - 1686)

A kiváló turkológus, Fodor Pál szavaival: "... ennek a kötetnek nemcsak az az érdeme, hogy teljes, pontos és világos képet ad Pécs hódoltság alatti életéről és sorsáról. Hanem az is, hogy aki elolvassa, az egész korról, az egész török hódoltságról is átfogó képet kap." A magyar társadalom nagy részének e korszakról alkotott képét régi - a korabeli valóságot torzító - sztereotípiák uralják: török hadak dúlása, a magyar lakosság kifosztása, évszázados értékek elvesztése, meg a hódítók ellen küzdő magyar végváriak hősiessége. A török források pedig virágzó városról írnak. Melyik álláspont igaz? Mi lett a jelentős középkori város sorsa 1543 után? Virágkort vagy pusztulást hozott Pécsre a török uralom? Az oszmánok csak romboltak, vagy értéket is teremtettek? Ezekre a kérdésekre keresik a választ a korszak kiváló kutatói - szigorú szakmai szempontok alapján. Az eddigi szakirodalom kritikai elemzésére és új forrásanyag feltárására alapozott munka hiteles képet ad a város oszmán igazgatásáról és a térségben betöltött politikai, katonai szerepéről épp úgy, mint a lakosság arányainak és helyzetének alakulásáról, a muszlimok és keresztények viszonyáról. Árnyalt képet kap az olvasó a sokszínű gazdasági és a kulturális életről, mely révén Pécs a 16-17. században egyszerre lehetett a magyarországi hódoltság egyik legjelentősebb muszlim vallási és kulturális központja, a 16. században az unitárius vallás Erdély mellett meghatározó centruma, a 17. században pedig a jezsuita rend révén a katolikus megújulás fontos bázisa. A szerzők meggyőzően bizonyítják, hogy az oszmánok nemcsak romboltak, hanem jelentős értékkel gazdagították is a várost. Pusztulását pedig nem maga a török uralom okozta, hanem a katonai akciók, a költő Zrínyi Miklós 1664. évi támadása és a felszabadító háború. A szakszerű és olvasmányos, több mint 200 színes képpel és 30 térképekkel gazdagon illusztrált könyv hasznos és érdekes olvasmány lehet mind a szakemberek, mind a laikus olvasók számára.