A polgári és parasztpolgári Magyarország- Társadalomtörténeti vizsgálódások

Szüntelenül hallani, hogy Magyarország - a Nyugathoz képest - elmaradott volt a 20. század derekát megelőzően. Ennek fő oka a polgárság létének, egyáltalán: a polgárosodás gazdasági, társadalmi, politikai és szellemi folyamatainak az elégtelensége. Annak járunk utána könyvünkben, hogy milyen volt ténylegesen a honi polgárság, és milyen esélye nyílt a paraszti társadalomnak arra, hogy bekapcsolódhasson a polgárosodás folyamatába. A polgári lét és kultúra jellegzetesen városi, sőt nagyvárosi jelenség, ezért nagy figyelmet érdemel a fővárosi, valamint a vidéki mezővárosi miliő bemutatása; ez utóbbi a paraszti polgárosodás elsődleges színtere. Tekintve, hogy a polgári lét szempontjából a kulturális önmeghatározás, a fogyasztás, és általában az életforma a döntő, a téma megközelítésében is főként ezek megvilágítására törekszünk. Mint ahogy arra is figyelünk, hogy miként tudatosult a honi polgárságban az őt közvetlenül érintő antiszemitizmussal szorosan összefüggő hanyatlás és térvesztés eseménysora.


Gyáni Gábor (1950) történész, professor emeritus (BTK Történettudományi Intézet, ELTE), az MTA rendes tagja. Fő kutatási területe a 19-20. századi város-, társadalom- és mentalitástörténet, valamint a történetelmélet. Harminc könyv és nagyszámú egyéb publikáció szerzője. Legutóbb megjelent művei: Az arisztokrácia tündöklése és bukása Magyarországon, 1700-1957 (2024) - Szilágyi Adrienn szerzőtárssal; Történelem és politika: Történelempolitika (2024); A történeti tudás (2020); A nő élete - történelmi perspektívában (2020); A Nation Divided by History and Memory. Hungary in the Twentieth Century and Beyond (2020); Nemzeti vagy transznacionális történelem (2018); A történelem mint emlék(mű) (2016); Nép, nemzet, zsidó (2013).