Kísért a múlt box

Daisy Wood: A windsori kastély könyvtárosa

Egy királyi palota.
Egy csukott könyv.
Az árulás, amely nemzedékeken keresztül visszhangzik.

Windsor, 1940: Sophie Klein titkos feladatot kap, meg kell hiúsítania egy cselszövést. Ezért helyezik a Királyi Könyvtárba, amely a windsori kastélyban, a hercegnők lakóhelyén található. Amikor kiderül, hogy Windsor is a rossz oldalon áll, Sophie-nak mindent kockára kell tennie, hogy megmentse a leendő angol királynőt...
Philadelphia, napjainkban: Lacey Jones éppen a nagymamája iratait nézi át, és talál egy rejtélyes levelet, rajta a windsori kastély pecsétjével. Vajon hogyan került a családjuk birtokába?
Így veszi kezdetét az utazás, amely során Lacey betekinthet a királyi rezidencia titkaiba, és örökre megváltozik az élete...

"Bámulatos! Gyönyörteli! Tökély!" - a NetGalley előolvasója
"Képtelen voltam letenni... az elsőtől az utolsó lapig a markában tartott!" - a NetGalley előolvasója
"Életemben nem olvastam ilyen jó történelmi regényt!" - a NetGalley előolvasója
"Mindenkit azzal zaklatok, hogy mennyire imádom ezt a könyvet!" - a NetGalley előolvasója
"Tömör gyönyör" - a NetGalley előolvasója

Daisy Wood, mielőtt írni kezdett, gyerekkönyvkiadóban dolgozott szerkesztőként. Londonban járt egyetemre, irodalmat és kreatív írást tanult. Előző könyve, a Párizs elfeledett könyvesboltja (21. Század Kiadó, 2024) világszerte rögtön meghódította az olvasók szívét. Londonban és Dorsetben él, imád könyvtárba járni, és van két kutyája, egy pointer és egy basset hound.

Amy Neff: Amikor a legjobban szerettelek

Minden nagy szerelmi történet megérdemel egy szép befejezést.
Joseph és Evelyn 1941 nyarán szerettek egymásba. Talán elkerülhetetlenül, hiszen a két fiatal együtt nőtt fel, a szüleik háza egymás mellett állt New England csodálatos tengerpartján.
Most, több mint hatvan év elteltével, Joseph és Evelyn megdöbbentő hírt közöl három felnőtt gyermekével: egy év múlva véget vetnek az életüknek. A nő szívszorító diagnózist kapott, a férfi pedig nem tud és nem is akar nélküle tovább élni.
Miközben újra végigjárják életük ösvényeit, és új, közös emlékeik születnek a gyermekeikkel, szembe kell nézniük mindannak a rideg valóságával, amit elindítottak. Vajon véghez tudják - vagy akarják - vinni a tervüket?
Gyönyörű, életigenlő történet egy fél évszázadon átívelő szerelemről, amelyet a történelem viharai, személyes tragédiák és apró csodák tesznek felejthetetlenné.

(méltatások)
"Még sosem olvastam ehhez hasonló könyvet: mélyen megindító, összetett történet." - Jodi Picoult

"Évtizedeken átívelő szerelmi történet és elsöprő erejű családregény." - Georgina Moore

László Boglárka: Madár aranykalitkában

Kevés olyan öntörvényű, céltudatos és gyönyörű nő élt a huszadik század első felének Budapestjén, mint Almásy Jacqueline grófnő, vagy ahogy a családja becézte, Jacquie. Haját rövidre vágatta, férfimódra lovagolt, kutyákat és lovakat tenyésztett, és cseppet sem igyekezett a társadalmi elvárások szerint élni. Nem csoda, hogy az akkor már elvált, húsz évvel idősebb francia ékszerkirály Louis Cartier-t azonnal elbűvölte a vadóc és fiatal nő, és sokak megbotránkozására feleségül vette, bár ez egy Almásy-sarj számára egyértelműen rangon aluli házasság volt.

Párizsban, valamint a budai várnegyedbeli palotáikban tartott fényűző estélyeiken a korabeli társasági élet, a politika és a művészvilág legérdekesebb alakjai fordultak meg: Batthyány Gyula, Coco Chanel, Horthy István, Széchenyi Zsigmond vagy Almásy László. Amikor a hetvenes években a grófnő egykori társalkodónőjét felkeresi egy
francia történésznő, aki apjától egyedi Cartier ékszert örökölt, Marguerite lelkesen segít a bross történetének felgöngyölítésében.

László Boglárka sodró lendületű, nagyívű történelmi regénye az arisztokraták és a felső tízezer izgalmas világába repít, miközben a háttérben a huszadik század viharai, világégései dúlnak, országok sorsa dől el és emberi életek vesznek előre nem látható fordulatokat.

,,Ne ítélkezzetek! Még egy pillantással sem egy olyan korról, amit nem éltetek át. Ahol a megalkuvás, a kényszerű alkudozás a mindennapok része volt. A Cartier Paris-t egyszerűen nem lehetett bezárni. A németek imádták, főleg Göring. A Cartier munkatársainak is szükségük volt a munkára, hogy el tudják látni a családjaikat. Ékszerekkel embereket mentettek akkoriban. Egy gyémánt, egy élet."