Magyar sorsok box

Gárdos Péter: Hamisítók

1971-ben Goldstein Balázs fiatal, ambiciózus rendezőként csöppen a Filmhíradó kulisszák mögötti világába. Azt hiszi, az igazság nyomába eredhet, de hamar rá kell döbbennie: itt a valóságot nem rögzítik, hanem megalkotják. A szakma mesterfogásai között nemcsak a vágás, hanem a manipuláció is alapvető eszköz - bakanccsal roncsolt "archív" felvételek, statisztákkal újrajátszott jelenetek, gondosan elhelyezett narrációk segítik a megfelelő "valóság" megformálását.
Goldstein egy másik kezdő rendezővel, a szeszélyes és csillogóan tehetséges Pierre-rel barátkozik össze, akivel versengve igyekeznek kiismerni a vén híradós rókák trükkjeit. Amikor azonban elkészíti első saját riportját - egy ártatlannak tűnő történetet a zálogház világáról -, az váratlanul a politika legfelsőbb köreit is felbőszíti. A filmet rendszerellenes provokációnak bélyegzik, kirúgás helyett azonban két rutinos ügynököt állítanak rá, akiknek egyetlen feladata: ássanak elő róla, amit csak lehet...
Gárdos Péter önéletrajzi ihletésű regénye egyszerre ironikus korrajz és személyes visszatekintés, egy felnőtté válás története a propaganda és a manipuláció világában. Hihetünk-e a saját szemünknek? Meddig tart a valóság, és hol kezdődik a fikció? Miközben Gárdos tükröt tart az elnyomó rendszerek torz világának, számos, ma is égető kérdést vet fel a hatalom és a képek, a média és az azt fogyasztók viszonyáról.

Iglódi Csaba: Az ígéret szép szó

KÜLÖNLEGES, ÉLDEKORÁLT KIADÁS

A nagy sikerű Dreher-szimfónia után Iglódi Csaba új sorozattal jelentkezik! "Ki vagy te valójában, Késmárki Bertalan?" Erre a kérdésre talán még maga az érintett sem tud válaszolni. Lelencbe adott csibész, akit zseniális elméje nem mindig a legtörvényesebb megoldások felé terel? Páratlan szorgalmú könyvesbolti inas, aki pillanatok alatt ráérez a kereskedő lét ízére? Pest irigyelt suhanca, aki bejáratos a város kétes hírű fényírdájába, ahol nem csak az úri közönség fényképeszkedik? Esetleg szeretetéhes ifjú, aki az ujja köré csavar egy ártatlan kisasszonyt is? Egy biztos, ahol ő felbukkan, ott felbolydul a város. Iglódi Csaba kiváló alapanyagból gyúrja meg hősét - fiatal kora ellenére traumákban bővelkedő gyerekkorral, pengeéles ésszel és kellő mennyiségű zsiványsággal -, majd visszanyúl a kalandregény műfajához, és a közepébe állítja őt. Csepegtet bele az 1860-as évek izgalmas érdekességeiből jócskán, csavar a kalandokon párat, és... ígérjük, hogy Késmárki Bertalan kalandjainak első része után a következőért nyúl az olvasó. Mert az ígéret szép szó...

Mező Gábor: Aranycsapat a terror idején

Képzeljük el, hogy ma a magyar válogatott a világ messze legerősebb, legzseniálisabb csapata. És közben megtört, megfélemlített, látszólag aranyéletet élő, de bármikor letartóztatható, erőszakkal beszervezhető, megalázható játékosokból áll. Van olyan tagja, aki pár éve még a politikai rendőrség kényszerrel besorozott tisztje volt (Hidegkuti Nándor). Egyik csapattársát korábban internálták (Lóránt Gyula), a másikat letartóztatta, majd elengedte ugyanaz az "államvédelem" (Grosics Gyula). Másokat erőszakkal "raboltak el" szeretett klubjukból (Deák Ferenc, Kocsis Sándor, Czibor Zoltán), egyikükből később besúgót "kreáltak" (Czibor). Volt társuk, akit már a nagy sikerek idejére kivégeztek (Szűcs Sándor), más, túlélve a szovjet kényszermunkatábort, nemigen tetszett a rendszerhű szövetségi kapitánynak (Sebes Gusztáv), így nem lehetett válogatott (Raduly József). Voltak, akik még időben elmenekültek az országból (Kubala László), mások pedig hiába voltak világklasszisok, nem volt esélyük bekerülni a nemzeti csapatba. Ez (is) volt az Aranycsapat.

Mező Gábor új könyve visszavezet egy szörnyű korszakba, a Rákosi-diktatúrába, korábban már ismert és teljesen ismeretlen történeteket, tragédiákat felidézve. De a végkicsengés mégsem keserű: bár az Aranycsapat klasszisai csak a pályán lehettek szabadok, varázslatos játékukkal hitet, reményt, boldogságot adtak egy sötétségre és félelemre kárhoztatott nemzet számára.