Női lélek box

Lisa See: Tealevelek szárnyán

„Azt mondják, a mély fájdalom csupán az ember mély boldogságra való képességének tükörképe. Én ezt pont fordítva látom. Boldog vagyok, de egy részem mindig is szenvedni fog Yan-yeh elvesztése miatt. Ennyi év után ez az érzés olyasféle társsá vált, mint a gyermekkel élő barát. Táplált, és rákényszerített, hogy lélegezzek, amikor annyira könnyű lett volna feladni. A szenvedés tisztánlátást hozott az életembe. Talán a velem történtek az előző életemben elkövetett dolgok büntetései, talán a sors vagy a végzet okozta őket, vagy talán egyszerűen a természetes körforgás részei, mint a látványos, de rövid életű cseresznyevirágok tavasszal, vagy a lehulló levelek ősszel.”

Megrendítő történet egy fiatal kínai nőről, aki ősei csodálatos teatermesztési hagyományában találja meg élete célját.

A világtól elzárt hegyi faluban Li-yan és családjának életét az évszakok váltakozása és a teatermesztés határozza meg. Az ősi rituálék világába zárt akha emberek generációk óta ugyanúgy élnek, míg nem váratlanul megjelenik a falu kapujában egy idegen férfi...

Az idegen érkezésének nyomán minden felbolydul, s semmi sem lehet már ugyanúgy, mint régen. Li-yan, aki egyike a közösség kevés tanult lányának, elkezdi elutasítani azokat a szokásokat, amelyek addigi életét formálták. Amikor pedig házasságon kívüli gyermeke születik, súlyos döntésre szánja rá magát: szembefordul az ősi hagyományokkal...

Vajon begyógyulhatnak-e fájó lelki sebeink, s átírhatjuk-e a tradíciók által ránk kényszerített szerepeket? A Tealevelek szárnyán gyönyörűen megírt történet gyökerekről, kultúrákról, gyászról és a láthatatlan, ám elszakíthatatlan érzelmi kötelékekről.

„– Különleges képességeid vannak – folytatja. – Nem úgy értem, hogy boszorkány vagy rókaszellem lennél. És sosem vonzódtál túlzottan a gyógyításhoz vagy a mágiához sem. Inkább A-ma Matára hasonlítasz, aki életet adott az akháknak, aki lerázta a béklyóit, és azt mondta: „Nem fogadom el a balszerencsémet”. Aki az éles elméje, jó szíve és kitartása révén minden akadályt legyőzött.”

​Moa Herngren: Az Anyós

Az egyedülálló anya, Asa és fia mindig is közel álltak egymáshoz, kapcsolatuk azonban hirtelen megváltozik a fiú új barátnőjének megjelenésével. Amikor a fiatal párnak sürgősen szállásra van szüksége, Asa megkéri őket, hogy költözzenek hozzá. Ezzel azonban akaratlanul is olyan információk birtokába jut, ami a család széthullásával fenyeget...
Az anyós a Magyarországon A válással berobbanó Moa Herngren nagysikerű családidráma- trilógiájának második darabja.

"Minden karakterem emberi, közel sem tökéletes személyiség. Talán pont ez a legfontosabb üzenetem az olvasóknak, hogy mindig igyekezzenek megismerni minden fél motivációját, érzéseit, nézőpontját, mielőtt ítélkeznek."
(részlet Moa Herngren Nők Lapja-interjújából)

Jane Yang: A lótuszcipő

A magával ragadó történet az 1800-as években, Kínában játszódik. Kis Virágot gyerekkorában eladják Linjing gazdag családjának, hogy muizai legyen. Linjing féltékeny a szolgálólányra, akinek elkötözték a lábfejét, ahogy az előkelő lányoknak szokták, ráadásul csodálatosan hímez. Ezért mindent megtesz, hogy Kis Virág örökre a rabszolgája legyen, és ne törhessen ki alárendelt helyzetéből. Bár a Fóng-házban egyikük úrnő, a másikuk szolga, támogatniuk kell egymást, hogy Linjing házassága révén biztosítsák a jövőjüket, s eközben riválisból barátnővé válnak. Egy váratlan családi botrány miatt Linjing és Kis Virág élete fenekestől felfordul. Linjing kegyvesztetté válik, és ez új lehetőséget jelenthet Kis Virágnak, de vajon rátalálhat a szabadsághoz vezető útra? A magával sodró és mélyen megindító regény két, különböző társadalmi helyzetű nő erőt adó története, valamint a testvériség, az árulás, a szerelem és a diadal meséje.