Sebeos krónikája- Örményország története a 6-7. században

Sebeos örmény püspök 7. századi krónikája az 1840-es években került elő a - később, az 1915. évi örmény népirtás során lerombolt - bitlisi Keresztelő Szent János-monostorból. Kritikai kiadása 1851-ben jelent meg, és a régió egyik legfontosabb kora középkori forrásává vált, mivel Sebeos püspök nemcsak az örménység sorsáról írt, hanem bemutatta az akkor ismert civilizált világot is. Rengeteg adatot őrzött meg a korabeli Örményország mellett a Keletrómai (Bizánci) és a Szászánida Birodalomról, illetve a 6-7. századi iszlámról. Ezenkívül kevesebb, de fontos adalékokkal szolgált a sztyeppei népekről is, tovább a korszak egyházi (dogmatikai, hitbéli) vitáiról, az ortodoxia, a nesztorianizmus és a monofizitizmus problémáiról is írt. Nem véletlenül vált a mű az armenisták mellett az iranisták, az arabisták, a bizantinológusok, a turkológusok, továbbá a magyar őstörténet művelői számára megkerülhetetlen kútfővé. Miután elkészültek az első idegen nyelvű - orosz, német, francia - fordításai, a krónika nagy ismertségre tett szert a 19-20. század fordulójának tudományosságában. A szerző - egy rövid történeti összefoglaló után - a 6. század utolsó harmadától, 572-től kezdve meséli el országa és népe sorsát 661-ig, amikor az Omajjád-dinasztia alapítója, I. Mu?awiya ibn Abi Sufyan kalifa hatalomra került, az örményországi arab uralom pedig konszolidálódott. Ekkoriban az örmények két világhatalom, a Keletrómai és a Szászánida Birodalom (majd az Arab Kalifátus) végvidékén, képletesen szólva ,,több pogány közt" őrlődtek. A lakosság, de leginkább az akkori vezető elit (naxarark?) a politikai és a puszta fizikai túlélésért küzdött, miközben e nehéz körülmények ellenére az örmény szellemi kultúra virágzott. Ekkor vette kezdetét az örmények körében az igazodás politikája, amely egészen a jelenkorig kíséri sorsukat. Mindezeket Sebeos püspök igen olvasmányosan, egyszerű, mégis fennkölt nyelvezettel és a korszak örmény történetíróira jellemző erős képi világgal közvetíti olvasóinak.